Vicces, de a mindenféle műszaki eszközök, kütyük beszivárgása az amatőr sport világába komolyan jót tesz. Sokan hitték (én is közéjük tartoztam), hogy ezeknek a cuccoknak semmi értelme nincs, felesleges pénzkidobás a nyomkövetőkre, lépészámlálókra, hasonlókra.

A helyzet viszont az, hogy aki kipróbálta valamelyik okostelefonos alkalmazást, feltöltötte a GPS által rögzített útvonalat valamelyik oldalra, megosztotta a teljesítményt, az gyorsan megváltoztatta a véleményét. Egyszerűen inspiráló látni a megtett utat, elemezni a kilométereket, a sebességet, a becslést az elégetett kalóriákról. Nem tudom miért van ez; talán kézzel foghatóbbá válik az edzésmunka, napról napra tetten érhető a fejlődés, ha egyre hosszabb utakat teszünk meg.

Az esetemben az őszi első biciklitúrákkal vetettem össze a folyamatos előrelépést, azt, ahogy nem csak messzebbre tekertem el, de egyre gyorsabban is, tehát minden szempontból intenzívebb lett az edzés. Páran még egy kis csoportban is megosztjuk egymással a különféle edzéseket, legyen az futás vagy csak egy erős séta, torna, medencézés... Noha nem együtt sportolunk, mégis van egy kicsit közösségi jellege ennek az egésznek. Nyilvánvaló, ha látom azt, hogy egy barátom nap mint nap fut, akkor úgy érzem, én sem maradhatok tespedt.

Van is, akin nagyon meglátszik a rendszeres mozgás, ez szintén jó hatással van a többiekre. Legalábbis én nem azt látom, hogy elkedvetlenednénk amiatt, másnak sikerült fogynia, edzettebb lett, inkább úgy érezzük, ez nem egy teljesíthetetlen küldetés. Szóval én a közösségi oldalon történő megosztást is a mozgás kütyüs részéhez sorolom.

Okostelefon, GPS-tracker, sok más hasznos kis apróság, amelyek brutálisan felforgatták a hétköznapoknak még ezt a részét is. Futás közben megállni egy selfie-re, aztán feltölteni a megtett utat mondjuk a Runstaticra, jöhet a megosztás- pár éve mekkora hülyeségnek látszott volna! Pedig a technika alapvetően már adott volt. És nem kell élsportolónak lenni ehhez az egészhez, az a legjobb benne. A komolyan edzőkéhez nem mérhető távok megtételének is nagyon tudunk örülni, és barátaink is biztatnak, velünk együtt örülnek.

Most lehet, kellene beszúrnom néhány linket eszközökről, alkalmazásokról. De azt hiszem, akit érdekel a téma, gyorsan eligazodik- kiindulásnak itt van ez a cikk. A kütyüknél a többség úgyis egyszerűen csak az okostelefonjáért nyúl, hiszen telepíthet rá alkalmazást, van benne GPS is. A megfelelő alkalmazást pedig iPhone-ra, Androidra egyszerű megtalálni. Némi aggodalomra csak az adhat okot, hogy meglehetősen drága tud lenni egy telefon, lehet, egy olcsóbb, de minden lényegeset tudó céleszköz szerencsésebb választás. Van ilyen okosórája például a Nike-nak, de léteznek kicsi, vízálló GPS loggerek. 

Bármit is választ a hobbisportoló, hamar eljuthat addig a pontig, hogy előbb ellenőrzi, nála van-e a kis kütyü, mint hogy jó cipőt vett-e fel. Ami egyébként nem probléma. Sokan mondják, hogy az edzőtárs sokat segíthet. Ki mondta, hogy az a bizonyos edzőtárs nem lehet egy ilyen kis elektronikai csoda?...